Zene: Peter G. Paszti: "Az időn át"

 

Részösszegzés 10 év munkája nyomán

 

Éppen 10 éve írok a Vagabund kiadónak.

Azért mondom, hogy a kiadónak, mert, hogy mit kezd a kéziratokkal, kiadja vagy sem, ha kiadja, lesz-e olvasója, s ha lesz, hasznos, vagy haszontalan az információ az olvasó számára, mindez nem tőlem függő következmények. Vagy csak részben.

Én csak írok.  

A könyvek témája mindig adott, nem én határozom meg, azonban csak olyan témát vállalok el, amivel azonosulni tudok. Akkor, ott, azon körülmények között.

Ezt ismét hangsúlyozni kívánom.

Ugyanis.

Minden információ csak ott és akkor igaz, amikor megszületik. Ez kivétel nélkül mindenkire, minden íróra, költőre, média-szerkesztőre, újságíróra, publicistára, stb., szóval mindenkire igaz.

Ennek az az oka, hogy az Időben minden változik. így aztán minden aktualitás elévül, megporosodik, megöregszik, elvész a hatalmas háttérzajban.

Csak egészen tág kontúrok között állíthatjuk, hogy időtálló gondolatok is születtek a történelem során. Az egyéni sorsokra lebontva azonban ez már nem igaz.

Miért mondom ezt?

Mert összegeztem az elmúlt 10 évet.

És azt látom, a számtalan inspirált gondolat között már nem minden esetben találom meg magam. Más lett a véleményem bizonyos területeken, ma mást, vagy másképp fogalmaznék meg, mint korábban.

Másrészről azonban nyilvánvalóvá vált, hogy "azt tanulom, amit tanítok". Azaz, minden gondolat, melyet leírtam, a tanítóm. Elég visszaolvasni a szöveget, hogy lássam, hol tartok, ki vagyok. Hol kell korrigálnom, és hol érezhetem magam biztonságban.

2015. Vízöntő hava

 vissza a Nyitólapra